A csődeljárás nem a cég végét jelenti — ellenkezőleg: célja a fizetőképesség helyreállítása és a kényszeres felszámolás elkerülése. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy mi ez az eljárás, ki veheti igénybe, és mikor érdemes élni vele.
A csődeljárás a csőd- és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) által szabályozott reorganizációs eljárás. Elsődleges célja, hogy a likviditási gondokkal küzdő gazdálkodó szervezet — ideiglenes fizetési haladék (moratórium) védelme alatt — megállapodjon hitelezőivel az adósságállomány rendezéséről, és ezáltal elkerülje a fizetésképtelenséget és az azzal járó felszámolást.
A csődeljárás tehát alapvetően különbözik a felszámolástól: itt az adós működése fennmarad, a hangsúly az egyezségkötésen van, és a cél a vállalkozás életben tartása — nem a megszüntetése.
„A csődeljárás reorganizációs eljárás, amelynek célja, hogy a likviditási gondokkal küzdő gazdálkodó szervezet hitelezőivel együttműködve elkerülje a fizetésképtelenséget, illetve az ezzel együtt járó megszűnést." — 1991. évi XLIX. törvény
Csődeljárást kizárólag a Cstv.-ben taxatíve felsorolt gazdálkodó szervezetek kezdeményezhetnek, és a kérelmet az adós vezető tisztségviselőjének kell benyújtania. Eljárásra jogosult szervezetek:
A csődeljárás előnyei akkor realizálhatók, ha időben cselekszik:
A csődeljárás legfontosabb eszköze a moratórium: az ideiglenes fizetési haladék azonnal védi az adóst a hitelezői lépésekkel szemben, és időt ad az egyezségkötésre. Maximum 365 napig tarthat.