A csődeljárás és a felszámolási eljárás egyaránt a fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozásokhoz kapcsolódik, de alapvetően eltérő célt szolgálnak. Az alábbiakban összehasonlítjuk a két eljárást a legfontosabb szempontok mentén.
A csődeljárás reorganizációs jellegű: célja nem az adós megszüntetése, hanem az, hogy az adós gazdálkodó szervezet — ideiglenes fizetési haladék mellett — megállapodjon hitelezőivel az adósságállomány rendezéséről, és ezáltal elkerülje a fizetésképtelenséget és a felszámolást. A csődeljárásban az adós működése fennmarad, és a hangsúly az egyezségkötésen van.
A felszámolási eljárás megszüntető jellegű: akkor kerül rá sor, ha az adós fizetésképtelen, és nincs reális esély a működés helyreállítására. Célja az adós vagyonának feltárása, értékesítése és a hitelezők kielégítése törvényesen meghatározott sorrend szerint. A felszámolás tipikusan az adós jogutód nélküli megszűnéséhez vezet.
Csődeljárást kizárólag az adós gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője kezdeményezhet. Ez az adós autonóm döntése — senki más nem kényszerítheti rá.
Felszámolási eljárást ezzel szemben kezdeményezhetnek:
| Szempont | Csődeljárás | Felszámolás |
|---|---|---|
| Cél | Fizetőképesség megőrzése, egyezségkötés | Adós megszüntetése, hitelezők kielégítése |
| Kezdeményező | Kizárólag az adós | Hitelező, adós, végelszámoló, bíróság |
| Adós működése | Fennmarad, korlátozott rendelkezési jog | Megszűnik, vagyon a felszámolóhoz kerül |
| Moratórium | Van (max. 365 nap) | Nincs |
| Egyezség szerepe | Központi, kötelező cél | Kivételesen lehetséges |
| Hitelezői bejelentési határidő | 30 nap (meglévő) + 8 munkanap (új) | 40 nap (jogvesztő!) |
| Regisztrációs díj | 1%, min. 10 000 Ft, max. 200 000 Ft | 1%, max. 400 000 Ft |
| Eljáró személy | Vagyonfelügyelő | Felszámoló / felszámolóbiztos |
| Kimenetel | Egyezség jóváhagyása, vagy → felszámolás | Adós törlése a cégjegyzékből |
A csődeljárás az egyetlen olyan eljárás, amellyel az adós maga kezébe veheti a helyzetet: időben megindítva védelmet kap a hitelezőkkel szemben, és tárgyalóasztalhoz ülhet velük. A felszámolás ezzel szemben sok esetben külső kényszer eredménye — a hitelező indíthatja, és az adósnak korlátozott lehetősége van megakadályozni.
Mindkét eljárás az adós székhelye szerinti illetékes törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás, és kötelező a jogi képviselet.
Ha fizetési nehézségek észlelhetők, ne várja meg, hogy hitelező indítson felszámolást. A csődeljárás időben megindítva az egyetlen eszköz, amellyel az adós saját kezébe veheti a helyzetet és egyezséget köthet.