Az egyezségi tárgyalás a csődeljárás szíve: itt dől el, hogy az adós képes-e megállapodni hitelezőivel az adósságrendezés feltételeiről. A tárgyalás előkészítése, a szavazati szabályok és az egyezség tartalma mind pontosan szabályozott.
Az adós a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra összehívja a hitelezőket egyezségi tárgyalásra. A meghívót és mellékleteit legalább 8 munkanappal a tárgyalás előtt kell eljuttatni a résztvevőknek, a hirdetményt pedig a haladék közzétételétől számított 8 munkanapon belül két országos napilapban is közzé kell tenni.
A tárgyalásra kötelezően el kell készíteni:
A vagyonfelügyelő nyilvántartásba veszi és besorolja a követeléseket, értesíti az adóst és a hitelezőket a besorolásról, és legalább 5 munkanapos észrevételi határidőt biztosít.
Az egyezségi tárgyaláson szavazati joggal rendelkezik az a hitelező, aki:
Szavazatszámítás: minden 50 000 Ft elismert/nem vitatott követelés után egy egész szavazat jár, töredékszavazat nem érvényesíthető. Az 50 000 Ft alatti követelések hitelezői egy szavazattal rendelkeznek.
Az adóssal tulajdonosi összefonódásban lévők, és a 180 napon belüli engedményezésből vagy tartozásátvállalásból eredő követelések jogosultjai szavazataik negyedével rendelkeznek. Ez nem vonatkozik a 180 napnál régebbi engedményezésből eredő követelésekre.
Az egyezség akkor köthető meg, ha az adós a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályban egyaránt megkapta a szavazati joggal rendelkező hitelezők szavazatainak többségét.
Az egyezséget írásba kell foglalni, és a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottjaik aláírják, a vagyonfelügyelő ellenjegyzi. Az egyezség kötelezően tartalmazza:
Az egyezség tartalmazhat adósságelengedést, fizetési könnyítéseket, vagyontárgyak átadását, kezességvállalást, részesedésszerzést is.
Egyezséget kötni csak a fizetési moratórium — vagy a szabályszerűen meghosszabbított moratórium — ideje alatt lehet. Ha a moratórium lejár, az egyezségkötés lehetősége megszűnik. A teljes moratórium max. 365 nap lehet.