Az azonnali moratórium – az első védelmi lépés

A formailag megfelelő csődkérelem benyújtása után a bíróság 1 munkanapon belül gondoskodik az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladék (moratórium) Cégközlönyben való közzétételéről.

Fontos különbség: az ideiglenes moratórium közzététele nem azonos a csődeljárás elrendelésével. A közzététel időpontjától kezdve illeti meg az adóst a moratórium — ez azonnali védelmet nyújt a hitelezői végrehajtásokkal, behajtási kísérletekkel szemben.

A bíróság vizsgálata és az elrendelés

A kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül a bíróság megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Cstv.-ben meghatározott feltételeknek.

• Ha a kérelem hiányos: 8 munkanapos határidővel hiánypótlásra visszaadja
• A csődkérelem tárgyában hozott döntésig a párhuzamos felszámolási eljárásokat fel kell függeszteni
• Ha a kérelmet nem utasítja el: 15 napon belül végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről
• Az elrendeléssel párhuzamosan az összes felfüggesztett felszámolási eljárást megszünteti

A „cs. a." jelzés és a rendes moratórium

A csődeljárást elrendelő végzés közzétételével az adós cégneve mellett a cégjegyzékben megjelenik a „cs. a." (csőd alatt) toldat — jelezve a külvilágnak, hogy az adós ellen csődeljárás folyamatban van.

Ettől kezdve a rendes moratórium lép életbe: ez a közzétételt követő 180. napot követő második munkanapon 0 órakor szűnik meg. Meghosszabbítható, de az összes idő a csődeljárás kezdő időpontjától számítva legfeljebb 365 nap lehet.

Az adós az elrendelést követő 5 munkanapon belül köteles közvetlenül értesíteni a hitelezőket, és hirdetményt közzétenni a követelések bejelentésére vonatkozóan (napilapban és saját honlapján, ha van).